Az ásványrárói Somogyi József Általános Iskola története

 

 

 

ifolyoso2.JPG

ifolyoso1.JPG

ifolyoso2.JPG

ifolyoso2.JPG

 

Ásvány község iskolájáról a legrégebbi adatot a helyi plébánián a Historia Domus iratai között található.

 

Az 1754. évi október 26-án megtartott egyházi vizitációs jegyzőkönyv említi: „Az ásványi iskola igazgatója Kolonics Lőrinc, jól látja el feladatát, még a reggeli, déli és esti harangozásról is gondoskodik. 28 éves, a gyerekeket mind a betűvetésre, mind pedig a hit alapvető igazságaira pontosan kioktatja. Józan életű, békeszerető, szelíd, a plébános és a hívek megelégedésére. Kicsi és alkalmatlan házban lakik, csak egy szobája van.”

 

A következő jegyzőkönyv 1780-ból való, mely szerint: „Az iskola igazgatója Major János. Egyben harangozó és orgonista. Érett ember. Kötelessége: orgonálni, harangozni, a plébánost beteghez kísérni, ministrálni, gyerekeket tanítani, olvasni, betűt vetni, csütörtökön és szombaton hittant tanítani. Ő ezt pontosan teszi.”

 

Az 1812 évi szeptemberi jegyzőkönyvben újabb név jelenik meg: „az iskola igazgatója Gráfi Mihály. Józan, megelégedett ember és tisztelettudó. Az ő házát a ráróiaknak kell tatarozni, a plébániát az ásványiaknak.” A tanulók számát nem említi a jegyzőkönyv.

 

Az 1846. évről a következő adatok lelhetők fel: „Iskola csak egy van Ásványon, s az is igen kicsi és nagyon rosszul van felszerelve. Az igazgató Öveges József, aki munkáját a segédjével együtt végzi. Egyszersmind orgonista, harangozó és jegyző. Az iskolába 59 fiú és 67 lány jár.”1 Arról nincs feljegyzés, hogy az iskolai oktatás kötelező-e, sem a segédtanító személyére nincs utalás, valamint a következő időszakról sem találhatók az iskola működéséről adatok.

 

A múlt század utolsó harmadában még a rárói kastélyban is működött egy iskola, de ide csak a személyzet gyerekei jártak. Az ásványi tanítónak itt külön fizetett a gróf a tanításért.

 

A rárói iskola század első éveiben épült, a lebontott kastély épületanyagából a templommal egy időben. Ezt is Weinkheim Frigyes gróf építette, mint ahogy a zsejkeit is, de az csak a negyvenes-ötvenes évek fordulóján kezdett működni. Később a tanulókat Zsejkéről Ráróba szállítottak iskolába.

 

Későbbi feljegyzés sem az iskolával, sem a tanulók számával kapcsolatban nem található. A korabeliek visszaemlékezése alapján a harmincas évek felében kb. 400 körül lehetett a két faluban a tanulók száma.

 

A főtanítót mesternek nevezték, az államosításig ő látta el az iskola vezetését és egyúttal kántorként is tevékenykedett.

 

A rárói iskolában 1936-ig, a két község egyesüléséig a főtanító Makkos Dénes volt, Ásványon pedig Márkus Gyula mindketten az iskolareform által végrehajtott pedagóguscserék folytán kerültek el Ásványráróról, holott elismert és a község által tisztelt személyek voltak.

 

1A fent említett Öveges József unokája volt Öveges József professzor, aki érdekes fizikai témákat ismertetett századunk hatvanas éveiben a televízió gyermekeknek szóló műsorában.

 

Az államosításig működő ásványi iskolák építési éve ismeretlen. Az udvarra néző épület homlokzatán a visszaemlékezések szerint 1886-os évszám állt.

 

Az iskola igazgatója 1945-48-ig Márkus Gyula.

 

Az első tanévet 6 tanteremben kezdte meg 8 nevelő 302 fős tanulólétszámmal.


Az 1946. májusi jegyzőkönyv szerint a 143/1946. sz. főispáni utasítás alapján a fasiszta szellemű sajtótermékek és tankönyvek begyűjtését a tantestület elvégezte,majd átadta a rendőri szerveknek.

A nevelőtestülettel 1946. szeptemberében ismertették az általános iskola bevezetésével kapcsolatos rendeletet. Ennek értelmében az általános iskolai tantervet az I-VI. osztályokban vezetik be. A népiskolai tanterv a 7-8. évfolyamokon érvényben maradt.

 

Az 1947-48-as tanévnyitó értekezleten Berkesi Mátyás plébános, az iskolaszék elnöke felhívja a nevelőtestület figyelmét a plébániával való szorosabb együttműködésre. Utasítja a nevelőket, hogy vasár- és ünnepnapokon az osztályaikat a templomba vezessék.

 

Az igazgatói posztot 1948-ban 4 hónapig Suha Jenőné töltötte be, őt férje követte 1949-ig.

Az 1948-49-es tanév az első olyan év, amikor valamennyi tanulócsoport önálló lett, megszűntek az összevont osztályok.

 

Az 1949. februári értekezleten vesznek részt első ízben a szülői munkaközösség tagjai. Ugyanezen az értekezleten felhívást ismertet az igazgató, amelynek értelmében a tehetséges munkás és szegényparaszt tanulók közül kerüljenek kiválasztásra a legjobbak, s ezeket egy létrehozó Segély Bizottság fogja elbírálni. Arra nincs utalás, mi a válogatás célja. Március elsején beindul a Szabadföldi esti tanfolyam.

 

Az államosítás alkalmával komoly ellenállást tanúsított a község lakossága, emiatt néhány embert meg is hurcoltak.

 

1949 szeptemberében gyökeres változásként a tanévnyitó értekezleten a szocialista nevelésmegvalósítását, a fegyelem helyreállítását, az iskola külső és belső állagának felújításához a szülők segítségének kérését, az új alkotmány megismerését jelölték meg fő feladatként. Ugyanekkor kerül sor Tenk Béla igazgatóvá választására, aki ezután 1957-ig vezette az intézményt.

 

1949-ig Ásványon négy, Ráróban két tanteremben folyt a tanítás.

 

1945 előtt az iskolának nem volt saját könyvtára, 1950-ben 56 kötet volt a könyvállomány.

 

Az 1954. évi árvíz alapos rongálást végzett. Az iratok, dokumentumok nagy része tönkrement, eltűnt, csupán az anyakönyvek egy részéét sikerült megmenteni. A nevelőtestület a szülők segítségével hozzálátott a helyreállításhoz. Így szeptemberben néhány nap késsel megkezdődhet a tanítás. A helyreállítási munkákat megtekintette Erdey-Grúz Tibor, az akkori művelődési miniszter, s az elvégzett munkáról elismerően nyilatkozott.


 

Az árvízi rongálódás után már felmerült az új iskola épületének gondolata. Ennek okait a következőképpen indokolták:

1. Az épületek erősen megrongálódtak, vizesek lettek, a vakolat szinte mindenütt lehullott, évenkénti felújítás válna szükségessé, de ez sem hoz tartós megoldást.

2. Az osztálytermek zsúfoltak, délelőtt, délután váltakozó tanítás folyik. Esténként a dolgozók iskolájának órái folynak.

3. Nincs kiszolgálóhelyiség (nevelői szoba, iroda, szertár).

A tervek megvalósulása azonban még másfél évtizedet várat magára.

 

Az intézmény irányítója 1957-1970-ig Boros András, ez idő tájt a legmagasabb a tanulólétszám, volt év, melyben 425 tanuló koptatta az iskola padjait.

 

Az 1960-61-es tanév nagy eseménye, hogy a zsejkepusztai osztatlan iskolát az ásványrárói iskolához csatolták. A bekörzetesített tanulók száma 16 fő volt. Ez a szám folyamatosan csökkent, ahogy a pusztaiak beköltöztek a faluba. Az utolsó tanuló Zsejkéről az 1980-81-es tanévben járt be a községbe.

 

Az 1960-as évek közepén az ásványi iskola még egy tanteremmel bővült, a szüleim is részt vettek gyermekként a lebontott épületrész tégláinak tisztításában. A tanítás ekkor még váltott műszakban folyt.

 

Az intézményben 1949-80-ig dolgozók esti oktatása is történt, összesen 189 főnek volt lehetősége a nyolc általános osztály elvégzésére.

 

Az elavult épületrész három tantermét 1976-77-es években lebontották.

 

Az iskola vezetésével 1970-ben Bakonyi Jenőt bízták meg, aki 1990-ig, nyugdíjba vonulásáig irányította az intézményben folyó munkát. A tantestület létszáma ekkor 15 fő.

 

Az új iskola építése még 1970-ben megindult, amely azonban elég sok zökkenő után készült el. A községi tanács rendelkezett némi induló alappal, amihez csak eszmei támogatást kapott, központi ellátmányt nem. Az építés beindítása személyes biztatás alapján kezdődött hivatalos építési engedély hiányában, csupán a műszaki tervek álltak rendelkezésre. A munkálatokat leállították, az 5 évi huzavona alatt a falak és a beépített nyílászáró szerkezetek beáztak, a faszerkezetek megvetemedtek. Ez a későbbiek során problémákat okozott. A tervrajz szerint négy tanterem épült volna, a módosítások után 8 tantermet, két szertárt, két irodát és egy nevelői szobát és egy szolgálati lakást alakítottak ki. Az épülettömböt 1974. október 4-én adták át, ezután vehette birtokába a község tanulóifjúsága. Ekkor a tantermek száma 10-re emelkedett, megszűnt a váltott műszakban való tanítás.

 

Továbbra is hiányzott azonban a tornaterem, a testnevelési órákat a folyosókon, jó időben az udvaron tartották, valamint nagy gond volt a zsúfoltság. A 8 tantermen kívül az ásványi iskola két helyiségében is folyt a tanítás, a rárói iskola egyik tanterme tornaszobaként, a másik gyakorlati műhelyként szolgált.

 

1978-79-ben a község lakosságának és a helyi üzemeknek, vállalatoknak az összefogásával megépült egy sportudvar: egy füves futballpálya és egy salakos kézilabdapálya.

1979-80-ban beindult egy tanulószobai csoport. Itt elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek részére vált lehetővé a jobb felkészülés.

 

1980-ban a községi bölcsőde helyén napközi otthon létesült egy csoporttal, mely az alsó tagozatos tanulóknak biztosított egész napos foglalkozást, étkezéssel együtt. A napközis létszám általában 28-30 fő volt. Itt kapott helyet az 1983-84-es tanévben egy kisegítő iskolai osztály az eltérő képességű gyerekek oktatására.

 

Ekkor az iskola 265 tanulóval, tíz tanulócsoporttal, egy kisegítő osztállyal, egy-egy napközi otthonos és tanulószobai csoporttal működött 17 fős nevelőtestülettel.

 

Az intézmény vezetője 1990-től Lappints Tiborné.

 

1994-ig 12 tanulócsoportban folyt a tanítás 8 évfolyamon. Ekkor az iskolakönyvtárban 2370 kötet állt a tanulók és a nevelők rendelkezésére, mely átlagosan évi 70-80 példánnyal gyarapodott.

 

A nevelők oktató-nevelő munkája eredményes volt, a tanulók megfelelő alapismeretekkel kerültek a középfokú intézményekbe, majd a felsőoktatás területére. Több mérnök, orvos, pedagógus és más magasan képzett szakember kezdte itt alapfokú tanulmányait, a fizikai pályára kerülők pedig a társadalmi szféra különböző területein bizonyították rátermettségüket, növelve az iskola tekintélyét.

 

A község egyre nagyobb hiányát érezte a tornateremnek, s komoly anyagi erőfeszítésekkel és jelentős társadalmi összefogással a lebontott rárói iskolaépület területét is igénybe véve 1991-ben megépült egy tetszetős, modern, minden igényt kielégítő 540 m2 küzdőterű tornacsarnok, s vele párhuzamosan nagyszabású bővítésre került sor: a tetőér beépítése útján 5 tanteremmel, egy nevelői szobával, vizesblokkal és melegítőkonyhával bővült az iskolaépület.

 

Az ásványi iskolaépület megmaradt 2 tantermét visszakapta az egyház.

 

A szolgálati lakás megszüntetésével 1993-ban korszerű számítástechnika termet alakítottak ki tíz számítógéppel, melyben 1997 nyarán újabb korszerűsítést hajtottak végre: az adminisztráció részére is rendelkezésre áll egy számítógép, az oktató servert pedig nagyobb teljesítményűre cserélték.

 

Itt kapott helyet egy időre a községi könyvtár, valamint a mezőgazdasági termelők munkáját segítő falugazdász irodája is.

 

A közoktatás racionalizációja során a párhuzamos osztályok megszűntek, s a kisegítő osztály is. A kötelező óraszám 1996. szeptember 1-jei emelésének eredményeképpen egy pedagógus vált munkanélkülivé az intézményben.

 

1996-ban az intézmény felvette a hajdan községünkben gyermekeskedő Somogyi József (1916-1993) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola volt rektora nevét.

 

Az 1994-ben kialakított könyvtárterem – utóbb pályázati lehetőségek kihasználásával szabadpolcos rendszerűvé alakítva – lehetővé teszi, hogy könyvtári szolgáltatást nyújtson a tanulóknak és nevelőknek.

Az eddig könyvtárként, illetve irodaként működő rész átalakításával menzahelyiséget alakítottak ki, így helyben étkezhetnek a tanulók.

 

1998-tól egy gyógypedagógus alkalmazásával lehetőség nyílik a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztésére. Ehhez egy jól felszerelt fejlesztőterem áll rendelkezésre, melyet az óvodások is használnak. Tanórán kívüli időszakban az ayres terápiás foglalkozások is itt folynak. Óraadó logopédus fejleszti az arra rászorulókat.

 

Az 1999/2000-es tanévtől kezdődően a Pápai Református Kollégium „Tánc-Lánc” Művészeti Alapiskolája kihelyezett néptánc tagozata indult, Ruppert László vezetésével, Takácsné Horváth Éva közreműködésével. Sok tehetséges tanulónk bontogatta itt a szárnyait, akik közül többen a Kisalföld Néptánc Együttesben táncoltak tovább. Az egyik tanteremből alakítottak ki egy néptánctermet, melyben tükör is segíti a mozgások minél pontosabb elsajátítását.

 

2001-től tovább bővült a művészetoktatás. A Hangfestő Művészeti Iskola alapfokú zeneművészeti oktatást biztosít az érdeklődő tanulók részére. Választható szakok: furulya, zongora, gitár. Ennek érdekében pályázati lehetőséget kihasználva beszereztünk egy zongorát.

 

2006- ban a fenntartó döntése nyomán az óvoda és az iskola többcélú közoktatási intézményként működik tovább, Somogyi József Általános Iskola és Óvoda néven.

 

2007-ben Lappints Tiborné igazgatónő nyugdíjba vonult.

 

2007/2008-as tanévtől Nagy Zoltán az új intézményvezető.

 

Egy pályázati lehetőséget kihasználva 2009-ben természettudományi szaktanterem került kialakításra. Itt folyik a kémia, fizika, biológia tantárgyak oktatása.

 

Az informatikai normatíva, a pályázatok és az Alapítványnak köszönhetően a számítógépparkunk folyamatosan megújult, korszerűsödött. Különböző interaktív eszközökkel gazdagodott a készlet.

 

A 2008/2009-es tanévtől kezdődően szakköri keretek között lehetőségük van a diákoknak második idegen nyelvként az angolt tanulni.

 

Az iskolában az oktatás és nevelés a Nemzeti Alaptantervben meghatározott, az iskola egészére kiható közös általános fejlesztési és a részletes követelményekhez igazodó, a helyi igények és lehetőségek által meghatározott, a tanulói tevékenységet előtérbe helyező pedagógiai programnak és helyi tantervnek megfelelően folyik a hagyományos tantárgyakkal.

 

A kitűzött cél: „A 8. osztály végére szilárd, biztos alapismeretekkel, kompetenciákkal és az általános műveltség alapjaival rendelkező tanulók kibocsátása, akiknek minden esélyük megvan arra, hogy sikeresen induljanak további tanulmányaik felé.”

 

Minden gyermeknek meg kívánják adni azt a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, a mai világ számára fontos tulajdonságokkal rendelkezve, egészséges és képzett felnőtté válhasson, aki magabiztos, hisz önmagában és felelősséget érez környezete és embertársai iránt.

 

Ennek érdekében a pedagógusok minden eszközzel arra törekszenek, hogy megfelelő pedagógiai ráhatással megnyerjék a tanulóifjúságot az iskola preferált értékeinek (a társadalmi eredményesség, a testi és lelki egészség, a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek, az én harmóniájára vonatkozó értékek, a humanizált társadalmi értékek, a környezeti kultúra értékei) megvalósításához.

 

Az iskola életére és működésére a fenntartó önkormányzaton túl befolyása van a diákönkormányzatnak a szülői munkaközösségnek, akik összehangolt munkája eredményeképpen a mai nehéz körülmények között is jól működő intézményt mondhatnak magukénak.

 

A 2010/ 2011-es tanév során „ Megértéssel a kezdetektől” akadálymentesítéses pályázat keretében megújult az iskolaépület vizesblokkja, az ajtók kicserélődtek, megújultak a teremburkolatok.