Az ásványrárói kálvária Győr-Moson-Sopron vármegyei Ásványráró határában, az 1401. számú út mellett a falu Győr felé eső végén található.
Magyarországon az eddig ismert háromszög alaprajzú épületek között a legkorábbi építésű
A kálváriát Nagyapponyi báró Apponyi Lázár, rárói földesúr építtette 1738-ban. Az építész személye nem ismert, de egyes kutatók szerint az építmény centrális szerkezete és az oszlopfők megformálása alapján, az akkoriban, a győri karmeliták templomát építő Wittwer Márton Athanáz karmelita szerzetes és építész munkája lehet.
Az 1754 évi egyházlátogatási jegyzőkönyv említi, hogy a kálváriában a kereszt alatt Szűz Mária és Szent János evangélista szobrai láthatók. Említi továbbá, hogy a Kálvária mellett a mezőn Mindenszentek tiszteletére szentelt templom található toronnyal és benne haranggal. A templomajtó fölött az Apponyi család címere volt látható az alábbi felirattal: ”Istennek, a mindenkor Szűznek és a pestisben segítő Szentléleknek. “. A felirat mellett Szent Antal és Boromei Szent Károly szobrai voltak.
A kálváriáról az alábbiakat írja: “A templom szomszédságában kiváló Kálvária van, amely négyszögletes kövekből készült és elegáns lépcsők visznek fel hozzá. A kőépítményen foglalhelyet a keresztrefeszített Krisztus szobra a felfeszített latrok körében, s ugyancsak a Bold. Szűz szobra és a kereszt alatt álló Szent János evangelista képmása. Jó magasan van a tetőzet, mely az idő viszontagságai miatt készült, s melyet három kerek kőoszlop tart. A tetőzet vörös zsindellyel van befödve, tetején elegáns kereszt emelkedik ki, mely vasból készült. Kálváia közelében van egy forrásocska, egy fallal körülvett völgy oldalában.
A templom mellett van 1 ház, jóerősen fölfalazva, ahol 4 terem van, konyha, széles szérűskert és tágas kert. Ezt is az Apponyiak építtették. Egy bizonyos remete lakott itt, de a nem könnyen javtható erkölcsök miatt legújabban elment. Az ásványi plébános úr buzgóságából nagyböjtben ájtatosságok vannak itt.”
1828-ban újra megáldották az akkor felújított kálváriát, és a leírás szerint az akkori keresztek festettek.
1844-ben újra renoválták. A leírásban, lépcsőnél álló szentek szobrait említik.
Az első világháború előtti fényképeken az oszlopfők felett szárnyakkal övezett angyalfejek díszítették a homlokzatot.
A második világháborúban, 1945 április 1-én egy szovjet aknatalálat során súlyosan megsérült, feltehetőleg ekkor semmisültek meg a szobrai is. Mellékelve Horváth Máté, ásványrárói születésű tervező által készített makettről készült fénykép, mely a megrongálódott Kálváriáról készült fantázia modellt mutatja.
Legutóbb széles körű társadalmi összefogással 2006-ban újították fel a kálváriát, és 2006 szeptember 24-én hálaadó szentmisében áldotta meg a megújult építményt Zdiarszki László karmelita atya.
Napjainkra a kálvária állapota szükségessé tenne egy újabb felújítást.
A Kálváriához köthető a kétezres évek elején még élő, népi ájtatos szokás, a “Krisztus keresés”.
A szokás szerint Húsvét vasárnap hajnalban a hívek, az Ásványi Szent András templomtól indulva, a Rárói Szent Rókus templomot érintve, csoportosan mentek ki a Kálváriához. Út közben rózsafűzért imádkoztak és népénekeket énekeltek. Oda úton a fájdalmas olvasót, visszaúton a dicsőséges olvasót imádkozták. A Krisztus keresés úgy volt időzítve, hogy a Kálvária hátterében felkelő nap éppen akkor keljen, mikor a csoport odaérve a Kálváriánál imádkozott, így emlékezve meg Krisztus feltámadásáról.
A kálvária mellett álló fekete nyárfa is különleges értéket képvisel. Az 550 cm kerületű fa körülbelül százéves, és védett természeti érték. A fekete nyárfát sajnos a kihalás fenyegeti, ezért felkerült a Környezetvédelmi Világszervezet Vörös Listájára. Mivel a növény igen gyorsan növekszik, rengeteg fényre, vízre és tápanyagra van szüksége a fejlődéshez. Ezért az élettere szűk, nagyrészt csak ligeterdőkben, illetve közvetlenül a folyók napos, világos partján tenyészik. Az életterét tovább szűkíti a talajvízszint-csökkenés és a nagy fokú irtás.
