Az „Asvan prope Raban” kifejezés, illetve helymegjelölés egy 1251-es keltezésű oklevélben szerepel. A „prope Raban” Győr-közelséget jelenthet. A „prope” latin szó és közelséget jelent, a másik Győr német Raab nevéből íródhatott ebben a formában. Ráróról a Pannonhalmi és Tihanyi apátság birtoklevelében történik említés. A vidéken a Héderváry család a birtokos és egyben ők a kegyurak is.
Ásvány plébániája középkori eredetű. Pázmány Péter esztergomi bíboros-érsek 1629-ben rendelt el összeírást az Esztergomi Főegyházmegyében. Ez az összeírás a török előtti viszonyokat is mutatja még. Ásványt a komáromi főesperesség plébániái között említi. Ráró Ásvány filiája (leányegyháza, melynek van temploma, de nincsen plébániája).
Ásvány temploma a XIV. században, vagyis az 1300-as években épült Szent András apostol tiszteletére. 1658-ban újjá kellett építeni, majd 1820-ban ismét ez következett. 1904-ben pedig megtoldják a kereszthajóval. Ekkor nyeri el mostani formáját.
A rárói templomot az 1638-as árvíz pusztította el. Úgy látszik, hogy akkor csak az ásványi újjáépítésére futotta, mert a mostani templomot Ráró kegyúri családja a Wenckheim grófok építtetik 1903-ban Szent Rókus tiszteletére.
A plébánia is középkori eredetű. A mai plébánia épületét 1957-58-ban építették. A plébánosok megszakítás nélküli sora 1628-tól ismeretes. Az anyakönyvezés is megszakítatlan az 1681-es évtől napjainkig.